teljes
teljes [tejjes v. teljes] melléknév és határozószó
I. melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <konkrét egész: tárgy, mű, készlet>, amelynek minden alkotórésze, tagja hiánytalanul megvan, együtt van. Teljes mű, példány; teljes étkészlet, fölszerelés; teljes öltözet; vmely írásműnek teljes szövege. Minden alkatrész teljesen együtt van. Teljesen felöltözve fekszik az ágyon. Németre… Heine tanított. | Megvettem a teljes sorozatot | műveiből. (Szabó Lőrinc) || a. Teljes tej: le nem fölözött t. || b. Teljes egész: az eredeti, csorbítatlan, hiánytalan e. Teljes egészében: a) hiánytalan mivoltában; b) egész terjedelmében. Teljes egészében elfogad vmely indítványt, javaslatot.
2. Olyan <mennyiség, nagyság>, amely nem változott, nem csökkent, amelyből nem hiányzik. Teljes összeg; teljes súly; teljes szám. A száz forint teljesen megvan. Az úrbérváltás forog a szőnyegen… azóta nincs másról szó, mint hogy az úrbéres parasztok teljes áron megválthassák telkeiket. (Móricz Zsigmond) || a. (kereskedelem) Levonás nélküli; bruttó. Teljes bevétel: az a bevétel, amelyből még nem vonták le a költségeket; teljes súly: az a súly, amelyből még nem vonták le a göngyöleg súlyát. || b. Elejétől a végéig vett v. gondolt <tartam>. Teljes életemben v. teljes világéletemben; teljes egy órája; két teljes hétig. Olvasóját honn feledé: Ki megyen elhozni?… | Keresi a Klára Teljes egy órája. (Arany János) Imrus visszafojtotta életének lélegzetét, teljes hetekre! (Babits Mihály) Négy teljes héten át | …napra-nap leste: jön-e, kit | tiltott a törvény, de akart a szív. (Szabó Lőrinc)
3. Olyan nagyfokú, nagy terjedelmű, nagymérvű, amilyet csak a szóban forgó dolog természete, ill. a helyzet megenged. Teljes biztonsággal; teljes életnagyságban ←; teljes erejéből; teljes figyelemmel; teljes gázt ← ad; teljes gőzzel ←; a nyilvánosság teljes kizárásával: zártkörűen, csak a hivatalos személyek bevonásával és jelenlétében; teljes lélekkel; teljes lendülettel; teljes nagyságában; teljes sebességgel; teljes szépségében; teljes szívéből szeret vkit; teljes terjedelmében ←; (kissé elavult) teljes tisztelettel: <levelet záró, kissé hivatalos üdvözletként>: teljes üzemben van a gyár: minden gép legnagyobb fokú kihasználásával és valamennyi munkaerő igénybevételével dolgozik; teljesen cselekvőképes; teljesen elütő; teljesen hibás; teljesen lehetetlen; teljesen tiszta, új; teljesen elzárja az utat; teljesen kinyit, kitár, kinyílik: teljesen kiszivattyúzza a levegőt; teljesen legyőzi az ellenséget; teljesen végrehajt vmit. Mit én nem egészen dicstelenűl kezdék, Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel! (Petőfi Sándor) Tóth Miska… tanácsot kért Kohlbrunn úrtól…, hogy pénzét… hol és milyen formában helyezhetné el teljes biztonságban. (Mikszáth Kálmán) Gondolatai teljesen elhomályosodtak. (Ambrus Zoltán) Mintha teljesen kizökkentették volna az öreg asszonyságot régi nézeteiből. (Krúdy Gyula) || a. Minden szempontra kiterjedő, minden lehetőséget figyelembe vevő. Teljes felvilágosítás, körültekintés, óvatosság, utasítás; teljesen felvilágosít, igazol; teljesen igaza van; teljesen rendben van; teljesen eleget tesz vminek. || b. Korlátozás, megszorítás nélkül fennálló, érvényesülő. Teljes egyenjogúság, felszabadulás, hatalom, igazság; teljes kapituláció: feltétel nélküli megadás; teljes joggal: úgy <mondhatná stb.>, hogy nem lehetne ellene semmiféle helytálló ellenvetést tenni; teljesen egyenjogú. A császárnak ilyen teljes hatalmára való nézve nevezik őtet a törökök földi Istennek. (Mikes Kelemen) || c. Teljes ellátás: vkinek az összes mindennapi szükséglettel: élelemmel, lakással, fűtéssel, világítással, takarítással és mosással való ellátása. Bizony, neki… csak _Géza bácsi kedvéért adtak tavaly tíz forintért teljes ellátást. (Móricz Zsigmond) || d. (1945 előtt) Teljes című (rövidítve: t. c): <postai küldeményen v. ismeretlen rangú személyek neve elé írt rangjelzésként>.
4. (ritka) <Rendsz. határozatlan mértéket jelentő szavak előtt:> egészen tele, telt, egész (6). Egy teljes pohárral. Elfogyott egy teljes üveg bor.
5. Olyan <virág>, amelynek részben porzói is szirommá alakultak át; telt szirmú. Teljes rózsa, szegfű, tulipán. Bus volt a rózsafa s panaszkodott: Hogy a tavasz miért nem ad neki Teljesb virágot, több diszt s illatot. (Tompa Mihály) Valaha teljesek voltak e violák, ezerrétűek a rózsák. (Mikszáth Kálmán)
6. (népies) Telt idomú, gömbölyű, gömbölyded, kerek. Teljes arc; teljes hold: telihold. Mint a búza, piros, teljes Kerek arca, maga mellyes… Az egész lyány ugyan helyes. (Arany János)
7. (irodalmi nyelvben) Vmivel teljes: vmiben bővelkedő. Áldással teljes élet; dicsőséggel teljes működés; sikerrel teljes szereplés. A levegő fenyvesek balzsamával teljes. (Gárdonyi Géza) A napok teljesek politikai feszítéssel. (Móricz Zsigmond) Neszekkel teljes, langyos csönd ölel. (Radnóti Miklós)
II. határozószó (rendsz. a lehetetlen szó előtt, fokozó szóként) Egészen, teljesen. Fölfelé… teljes lehetetlen feljutni, úgy hogy… jégkérges napokon ős nomád szabadság uralkodik a hegyi házakban. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): 1. teljesjogúság; teljeskorúság; 2. erőteljes; felelősségteljes; jelentőségteljes; kenetteljes; méltóságteljes; szégyenteljes; szeretetteljes; tiszteletteljes.
