teraszos
teraszos [ë v. e] melléknév -an
1. Olyan <épület, helyiség>, amelynek terasza (1) van. Teraszos nyaraló, szoba.
2. (kertészet, földrajz) Lépcsőzetesen emelkedő, teraszokból (2) álló. Teraszos kert. || a. (kertészet, földrajz) A teraszokon (2), ill. ezek alkalmazásával történő. Teraszos szőlőművelés.
teraszosít.
