térítmény
térítmény főnév -t, -ek, -e [ë, e] (hivatalos)
Az az államháztartási bankszámlára, pénztárba v. az illetékes főhatóság csekkszámlájára befizetendő összeg, amelyet vmely állami intézet v. intézmény a költségvetési összegből megtakarított, ill. működésével járó jövedelemként szerzett. A tudományos intézetek, az állami gazdaságok térítménye. || a. Az a közpénztárból v. vmely vállalat pénztárából felvett összeg, amelyet az illető személy részben v. egészben visszafizetni köteles, mert az nem illeti meg őt.
