testes
testes [e-ë] melléknév -ebb [e]
1. Nagy testű, jó húsban levő, kövéres <személy v. állat> Testes férfi, nő; testes ló. A jó Isten mögáldjon – mondta a testes asszony, és intett utánuk. (Móricz Zsigmond)
2. A szokottnál jóval vastagabb, vaskosabb, szélesebb <tárgy>. Testes iratcsomó, könyv. Az ágyúk között egy nagy testes bronzágyú guggolt. (Gárdonyi Géza) A napilapok ünnepi számai oly testesek, hogy egyetlenegyre rá lehetne nyomtatni gyémántbetűkkel Goethe összes műveit. (Kosztolányi Dezső)
3. (ritka) Szélességében és mélységében jelentős kiterjedésű <folyó>. A jobb ágban maradt a folyam testesebb része. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben, szőlészet) Ízekben gazdag, tartalmas, jó minőségű édes v. száraz <bor>. Borszedni jár a vén kupec… S megismeri a zamatost, Véknyat, „testest”, kövéret. (Arany János)
testesség.
