tetszeleg
tetszeleg [teccelëg] tárgyatlan ige -tem, ..lgett, -jen [e, ë, ë] (rosszalló)
Élvezi azt a hatást, amelyet magatartásával, külsejével, vmely megnyilatkozásával, tulajdonságával másokban v. önmagában kelt. A lányok ünneplő ruhájukban tetszelegtek. A tükör előtt tetszeleg. Előre! tündökölj mint egy Hadisten, Ha tetszelegni vágy a harcmezőn. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. (átvitt értelemben) [A lugas] magát a habban nézi tetszelegve. (Arany János–Ariosto-fordítás) || b. (rosszalló) Tetszeleg (magának) vmiben: élvezi, hogy vmely nem mindennapi helyzetben van. Az önfeláldozó barát szerepében tetszeleg. Különc… az, aki valamely… indokolhatatlan cselekményben tetszeleg magának. (Vajda János) Haladó íróhoz erőteljes szavak illenek, nem helyes a boldog és puha békebeli impresszionisták módján nyavalyákban tetszelegni. (Karinthy Frigyes)
tetszelgés, tetszelgő.
