tiszteletbeli
tiszteletbeli melléknév
1. Tiszteletből kapott, fizetéssel nem járó <tisztség, cím>. Tiszteletbeli állás, cím.
2. Ilyen címet v. tisztséget viselő <személy>. Tiszteletbeli alügyész nem parancsol a megyében. (Eötvös József) A fiú derék fiú, most még tiszteletbeli aljegyző. (Tolnai Lajos)
3. Vhová tiszteletből beválasztott. Tiszteletbeli doktor ←; tiszteletbeli tag. Pecsétje is volt már társaságunknak… ezzel pecsételtük meg a diplomákat, miket tiszteletbeli tagoknak osztottunk. (Jókai Mór)
