törekedik
törekedik [e-ë] tárgyatlan ige tem [e], -ett [ë], -jék (-jen) [ë], (jelentő mód jelenben, ritka) törekszik
1. Erejét összeszedve, a nehézségekkel dacolva fáradozik, igyekszik vmit elérni. Vmire, (régies) vmin törekedik; jobb eredmények elérésére törekedik. Eljő-e a kor, Melyet gátolnak a rosszak, S amelyre a jók törekednek…? (Petőfi Sándor) Te zsarnokiságra törekszel. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Mindkettő azon törekedett, hogy… Katalin figyelmét magára vonja. (Jókai Mór) Víz, föld, levegő mind abban törekedett még akkor, hogy kéretlenül adja az élelmet. (Tömörkény István) Fájt… a szívem az én tündéremért, akiért már annyit… törekedtem, mégse jutottam hozzá. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Vhová menőben van, vhová el akar jutni; igyekszik (2). A városba törekedtek. Maga körül látván iszonyát a hadnak, kifelé, szélre Törekedék, hogy majd ott eloson, félre. (Arany János) Szembe jöve vélük, | S kérdé: „Jó vitézek, merre törekedtek?” (Gyulai Pál)
Igekötős igék: feltörekedik; odatörekedik; visszatörekedik.
töredékes; törekedő.
