triumvirátus
triumvirátus főnév -t, -ok, -a (régies írva: triumviratus is)
1. (történettudomány) Az az uralmi forma, amelyben három férfi együttesen egyenlő joggal gyakorolja a hatalmat, kül. a római köztársaság utolsó évszázadában.
2. (választékos) Vmely közérdekű cél érdekében együttműködő, közös tevékenységre egyesült v. választott három férfi együttese. [Ő is, Révai Miklós] ama nemzetünk nyelvét kicsinosítani kezdő s indító triumvirátusból való. (Csokonai Vitéz Mihály)
triumvirátusi.
