túlhevít
túlhevít tárgyas ige
1. Vmit egy bizonyos fokon v. mértéken felül melegít. Túlhevítette a vaskályhát. || a. (kohászat) <A fémek lágyításának hőmérsékletét> nagyon magasra fokozza.
2. (átvitt értelemben, választékos) <Lelki állapot, vérmérséklet, képzelet> vkit v. vmit mérték felett izgat, nyugtalanná, szertelenné, csapongóvá tesz. A költő fantáziáját az ihlet gyakran túlhevíti. A mámor túlhevítette képzeletét.
3. (műszaki nyelv) <Gőzgépben> a telített gőzzel, állandó nyomás mellett, meleget közöl, s ezáltal a gőzben fogalt energiamennyiséget jobban hasznosítja.
túlhevítés; túlhevített; túlhevítget; túlhevíthető; túlhevítő.
