tűzijáték
tűzijáték [ű v. ü] főnév
1. <Rendsz. ünnepi alkalmakkor> a szabadban, az esti órákban színes rakétákkal és tűzi mutatványokkal rendezett látványosság. A Gellérthegyen káprázatos tűzijáték volt bengáli tűzzel, csillaghullással, vízeséssel. Tizenkét napig tartott a nászünnep, mindennap új meg új ünnepély… [az] ötödiken tűzijáték. (Jókai Mór) A császár… yachtján, a Rivierán, tűzijáték és cigánymuzsika mellett nyugodtan időzhetett. (Móricz Zsigmond) || a. (irodalmi nyelvben) Bombák, ágyúlövedékek hasonló fényjelenségekkel történő robbanása. Ott voltam Bécs város és Buda ostrománál a bombák tűzijátéka közepett. (Jókai Mór)
2. Az ilyen ünnepi látványossághoz használt rakéta. Tűzijátékot készít, vásárol.
3. (irodalmi nyelvben) Nagy fénnyel, villanással járó természeti jelenség. A villámok tűzijátéka; a csillaghullás tűzijátéka. Régi talány, miért hull augusztus tizenharmadikán ezer meg ezer csillag alá? miért jön elő ezen az éjszakán ama csodás tűzijáték meteorokkal? (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Hatásos, tetszetős, de mélyebb tartalom nélküli, sziporkázó szellemi tevékenység. Előadása szellemes tűzijáték volt. Katona Bánk bánja nem puszta költemény, csak azért írva, hogy mint csillogó esztétikai tűzijáték gyönyörködtesse a nézők szemét. (Gyulai Pál)
tűzijátékos.
