tűzkeresztség
tűzkeresztség főnév (választékos)
1. Az az alkalom, mikor a katona először jut az ellenség tüzébe. Átesik, átmegy, túl van a tűzkeresztségen.
2. (átvitt értelemben) Az az alkalom, amikor vki kiáll egy olyan próbát, amely bizonyságul szolgál arra, hogy az illető vmire alkalmas, képes. A fiatal ügyvéd egy gyilkossági perben esett át a tűzkeresztségen.
tűzkeresztségi.
