tűzszünet
tűzszünet [z-sz] főnév (katonaság)
1. A hadiállapot fenntartása mellett a hadműveleteknek meghatározott v. bizonytalan időre való félbeszakítása az egymással harcban álló kötelékek parancsnokainak megállapodása alapján; fegyvernyugvás. A sebesültek összeszedését, a halottak eltemetését biztosító tűzszünet. || a. <A fronton v. annak vmely szakaszán> ideiglenes nyugalmi állapot, ill. olyan időszak, amikor az ellenségeskedés szünetel, tűzharc nem folyik. Karácsonykor háromnapos tűzszünet volt a fronton.
2. Vmely nehéz tűzfegyverekkel felszerelt, főleg tüzérségi kötelék tüzelésének félbeszakítása, ill. az az időszak, amikor a kötelék nem folytat tűzharcot. Tűzszünetet vezényel, rendel el. A tűzszünetet a tüzérek tisztálkodásra és a lövegek karbantartására használták fel.
tűzszüneti.
