udvariatlan
udvariatlan melléknév -ul, -abb
1. Olyan <személy>, aki nem a társadalmi illem szerint viselkedik, azzal nem törődik, figyelmen kívül hagyja; figyelmetlen (2), faragatlan. Udvariatlan fiatalember, fráter, látogató, vendég. Udvariatlan vkihez, vki iránt, vkivel szemben. Ön mindent megnézhet, de semmit se kérdezhet. Mert nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhetnék. Udvariatlannak kellene látszanom önnel szemben. (Mikszáth Kálmán) Nem akart udvariatlan lenni a hízelkedő vendéghez… (Krúdy Gyula)
2. Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó. Udvariatlan beszéd, modor, viselkedés. Ennél udvariatlanabbul nem járhatott volna el velem szemben.
udvariatlankodik; udvariatlanság.
