ugró
ugró melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <személy, dolog>, aki, amely ugrik (vhova). Ugró gyerek; ugró veréb; ugró labda; a nyakamba ugró gyermek; a szembe ugró szikra. || a. Hirtelen emelkedő. A magasba ugró árak.
II. főnév -t, -ja
1. (sport) Az ugrást sportként űző személy. Az ugrók a versenyeken jól szerepeltek. Barátom kitűnő ugró.
2. (elavult) <Sakkjátékban> ló. Ti megannyi sakkfigurák vagytok, ki bástya, ki futó, ki ugró. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. ugróállvány; ugróárok; ugróbajnok; ugrócsont; ugróeredmény; ugrógát; ugróléc; ugrópont; ugrópózna; ugrórúd; ugrósánc; ugrósport; ugrószekrény; ugróverseny; 2. bokorugró; magasugró; rúdugró; távolugró.
