újon
újon határozószó (ritka)
1. <Hasonló cselekvésekkel, folyamatokkal szemben:> a legutóbbi időben, nemrég, az imént; újonnan. Illavay ekképp nem is lesz figyelmes két újon érkező alakra. (Jókai Mór)
2. (régies) <Régibb állapot visszatérésére vonatkozólag:> újra, ismét, megint. E növekedő nedves melegségben újon születő növényzet fogja ellepni… a mocsarat. (József Attila)
3. (régies) Újan (1).
