unalmas
unalmas melléknév -an, -abb
1. Olyan <személy, dolog> aki, amely nem tud bennünk érdeklődést kelteni; unalmat keltő. Unalmas beszéd, előadás, ember, kisváros, könyv, társalgás, társaság. Jaj, de unalmas! Szóláshasonlat(ok): unalmas, mint a böjti → prédikáció. [A „fehér”] bálok valóban olyan unalmasok, mint a fehér szín. (Justh Zsigmond)
2. (ritka, költői) Unatkozó, unalmat tükröző. Unalmas arc, félig kifestve. (Arany János)
unalmasság.
