unatkozik
unatkozik tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék (-zon)
1. (Tartós, hosszas) unalmat érez. Egész nap unatkozik. Ha egyedül van, unatkozik. || a. Nem talál magának munkát, tennivalót, nincs hasznos elfoglaltsága. A katonák naphosszat unatkoztak a lövészárokban. Itt űlök magam,… Unatkozom, firkálok, számolok. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Tárgy> szürkén, jelentéktelenül mutatkozik, meghúzódik vhol. Apró sült hal szemei voltak, s annál vastagabb szája, mely fölött néhány szál savószínű bajusz unatkozék. (Jókai Mór) Az asztal ott unatkozik évtizedeken át. (Móricz Zsigmond)
unatkozás; unatkozó; unatkoztat.
