utász
utász főnév -t, -ok, -a (katonaság)
1. Nagyobb, különleges szakismereteket kívánó feladatokat (hídverést, utak helyreállítását, erődítések készítését, robbantásokat stb.) végző műszaki alakulatban szolgáló katona. (bizalmas) Utászok: ilyen katonai alakulat. Az utászokhoz osztották be, vonult be. Amit ők meg nem tettek, könnyen eligazíták az… utászok. (Kemény Zsigmond) Jönnek … a szürke kabátos utászok ásókkal, csákányokkal vállukon. (Jókai Mór)
2. jelzői használat(ban) Utászokból álló, hozzájuk tartozó. Utász alakulat.
Szóösszetétel(ek): utászcsapat; utászcsizma; utászezred; utászkapitány; utászkülönítmény; utászlaktanya; utászosztag; utászszakasz; utászszázad; utásztiszt; utászzászlóalj.
utászi.
