útirány
útirány [t-i] főnév
<Vmely úton> a haladásnak, az utazásnak, a menet(elés)nek az iránya a kitűzött célpont felé. Eredeti útirányától eltért. [A mágnestű] a hajónak útirányt mutat. (Kossuth Lajos) [A kísérők] megfordították az útirányt. (Jókai Mór)
útirányú.
