üdít
üdít ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] (-ni) (választékos)
1. tárgyas. <Elfáradt, ellankadt személyt> testileg frissít. A friss víz üdíti az embert. [A sereget] Bő hússal üdíti, jókedvű itallal. (Arany János) Fürdő van, üdíteni testem. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Lelkileg frissít; vidámságra derít, vidámít vkit. Friss levegő, napfény, ég kékje, fa zöldje Üdítik Szilágyit. (Gyulai Pál)
2. tárgyatlan A testben szétáradó felfrissülés, élénkség, megújulás érzését kelti. A tej táplál és üdít. Üdít a hajnali friss levegő, a langyos fürdő, a forró feketekávé, a fagylalt. || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) A könnyed, ártatlan vidámság és finomság érzését kelti. Ez a film szórakoztat s üdít. De mint a balzsam, mint a harmat, Üdít, gyógyít a szende nő. (Reviczky Gyula)
Igekötős igék: felüdít.
üdítés; üdített.
