üldögél
üldögél tárgyatlan ige -t, -jen [ë]
Huzamosan, csendesen és rendsz. kényelmesen ül vhol. Nagyapó egész nap egy karosszékben üldögél és pipázik. Este a ház előtt a kis padon üldögél a család. Ajtóm, ablakom bezárva, Üldögélek a szobába. | Bánatosan nézek Kandallóm tüzére. (Petőfi Sándor) Be jó így üldögélni este. (Tóth Árpád) Tétlen és dohogva üldögélt elsötétített zsalui mögött. (Babits Mihály)
Igekötős igék: elüldögél; kiüldögél; leüldögél; megüldögél; ráüldögél; végigüldögél.
üldögélés; üldögélő.
