valamely
valamely névmás (határozatlan és vonatkozó) és határozószó (határozatlan és vonatkozó) (hangsúlytalan v. mellékhangsúlyos szóként)
I. névmás határozatlan (melléknévi)
1. (régies) <A vele jelzett fogalom körébe tartozó egyének, egyedek, dolgok közül> egy közelebbről meg nem határozott v. meg nem határozható; egy [2] (I. 2b, 4), valami (II. 2); valamelyik (I. 2). S gyűl a nép az utcán, mint valamely folyam, Minden köz, sikátor, mint egy patak, olyan. (Arany János) Nem is jöttem ide, pórázon vezetve, Táncomat mutatni, mint valamely medve. (Arany János) Ha a dalárda, a tűzoltó-egyesület vagy valamely más … küldöttség jelent meg nála, akképpen okoskodott … (Mikszáth Kálmán) || a. Egy azok közül az egy vagy más okból meghatározni nem kívántak közül, amelyeket, (ritka) akiket az utána következő szó jelöl. Valamely irányban. Ha valamely fél befizetést kíván teljesíteni, pénztáraink a közönség rendelkezésére állnak este hatig. Nincs olyan bolond képtelenség, amit valamely anya el ne fogadjon, ha a leánya sírva mondja el. (Gárdonyi Géza) Hopp! megszállunk éjszakára | valamely monostoron. (Babits Mihály)
2. <A szóban forgó tárgyi összefüggéssel meghatározott, de> a beszédben, a szövegben meghatározatlan; valamelyik (I. 1); egyik. Hátha, tegyük fel, a gróf éppen akkor a mi falunkban lett volna, teszem fel kalandon valamely menyécskénél. (Mikszáth Kálmán) A nagykőrösi Arany-szobor leleplezése alkalmából olvastunk egy cikket valamely napilapban. (Babits Mihály) || a. (többes számú jelzett szóval) Valami; bizonyos. Valamely zsiványok Három új hámomat üresen hagyának. (Arany János) Nyomozat [= nyomozás] indult meg valamely karperecek tárgyában. (Tolnai Lajos)
3. <Minőségét v. a hasonlókhoz való viszonyát tekintve> meghatározatlan, ismeretlen v. bizonytalan; valamiféle. Tarcalinén … a bizodalmas címezés – mint valamely hideglelő borzongás, úgy futott keresztül. (Tolnai Lajos) Apa és leánya között így keletkezett valamely láthatatlan, rejtett harag. (Krúdy Gyula) Ódon kávéházakban vannak esernyők, amelyek valamely titokzatos módon évtizedekig megmaradnak. (Krúdy Gyula) || a. Minőségileg meghatározatlan <s a beszélőtől utólag egyedileg meghatározott>. Látom, hogy újra valamely könyvet készül forgalomba bocsátani … egyszer beszéltünk erről a könyvről: József császár testamentumáról. (Krúdy Gyula)
4. (ritka) A szükségesnél kevesebb, kevésbé kielégítő; valamelyes, némi. Főnököm tudtomra adta, hogy a leírandó váltóról van valamely értesülése. (Tolnai Lajos)
II. névmás, határozatlan (főnévi) -et (csak egyes számban) (elavult) <A szóban forgó személyek közül> valamelyik, valaki. Ezer férfiak közzül talált jót valamellyet: de az asszony-emberek közzül eggyet sem talált. (Pázmány Péter) || a. (személyragos alakok) -ünk v. (népies) -őnk, (ritka, népies) -őtök, -őjük A személyraggal meghatározott személyek közül valamelyik, valaki. Hátha valamelyünk igazán úgy járna, | Mint a szegény Jóka s az ő életpárja!? (Arany János)
III. névmás, vonatkozó (melléknévi) (kötőszóként) (elavult) Amely.
IV. határozószó, határozatlan (középfokú melléknév, határozószó. esetleg fokozást jelentő egyéb szó előtt) (ritka) <A fokozás erejét csökkentő szóként:> egy kissé; valami (VII. 3). Olga ellenben sohasem árulta el, hogy valamely különösebben érdeklődik bárki iránt. (Krúdy Gyula)
V. határozószó, vonatkozó (kötőszóként) (elavult) Amilyen mértékben, fokban; amennyire; amilyen. Valamelly szükséges a téj kisded korunkban, olly szükséges a jó nevelés. (Pázmány Péter)
