vargabetű
vargabetű főnév (népies)
Kerülő út. Vargabetűt csinál, ír le, kanyarít v. tesz: kerülő utat tesz. Aki gyalog vagy kocsin nagy kerülőt tesz, arra alkalmasb szó a szokott „vargabetűt csinál”. (Arany János) Messzebb vidékre már távozni nem mervén, [a nyúl] egy vargabetűvel a kopó háta mögé kerül. (Vajda János) Megindultak kart karba fűzve éktelen vargabetűket csinálva a tag keskeny útján. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Elbeszélésben v. a munka folyamatában> kitérés. Már most, eme vargabetű után, Ideje volna ott kezdeni tán, Hol a más héti [= a múlt heti] munka elmaradt. (Arany János)
vargabetűs.
