várgróf
várgróf [r-g] főnév (történettudomány)
Német hűbérúr, aki császári adománnyal szerzett hatalmánál fogva pallosjogot és törvénykezést gyakorolt kerületében a szabadok felett. A mi grófságunk fővárosa… nem oly nagy, mint a német … várgrófoké. (Kemény Zsigmond)
várgrófi; várgrófság.
