vasárnapi
vasárnapi melléknév
1. Vasárnaphoz tartozó, ezen a napon szokásos, történő, megjelenő. Vasárnapi ebéd, kimenő, mise, pihenő, ruha, szentbeszéd; vasárnapi lapok, folyóiratok, újságok; (népies) vasárnapi nap: vasárnap. Vasárnapi köntöst feszíte magára. (Arany János) Az öreg hajdu keményen megberetválta vasárnapi reggeleken. (Krúdy Gyula) Vasárnapi csendes eső | méltán hull a házereszről. (Babits Mihály) || a. Vasárnapra, ünnepnapra jellemző. Az utcának vasárnapi forgalma, hangulata, képe van. A koravén ősz bandukolt át A vasárnapi pesti utcán, Mely kongott a nagy unalomtól. (Juhász Gyula) || b. Az elmúlt, ill. a jövő vasárnaphoz tartozó, ezen a napon történő. A vasárnapi előadáson sokan voltak. A vasárnapi kirándulásra én is elmegyek.
2. (tréfás, gúnyos) Olyan <személy>, aki vmely foglalkozást nem nagy hozzáértéssel v. odaadással, hanem inkább csak alkalomszerűleg és szórakozásból űz. Vasárnapi játékos, vadász. Nem vasárnapi lovagok; huszárviselt [= huszárságnál szolgált] legény mind. (Jókai Mór)
vasárnapias.
