veder
veder [ë-ë] főnév vedret [ë-ë], vedre [ë-e] vödör vödröt, vödre [e]
1. Főleg bádogból, ritkábban más anyagból készült, csonka kúp v. henger formájú nyitott edény; félkör alakú, lehajtható vas fogantyúja van; vizet v. más önthető anyagot hordanak, ill. tartanak benne. Itató, korpás, moslékos, szemetes, vizes veder. Kézről kézre adogatták a vedreket, így oltották a tüzet. Telt vederrel a kezében A mezőre ballag szépen. (Petőfi Sándor) A befoltozott vödörrel elmegy … a városi kúthoz. (Gelléri Andor Endre) Egy nő vödröt visz, benne kefe és súrolórongy. (Nagy Lajos) || a. <Gémes v. kerekes kút ostorán, láncán, kötelén> ilyen alakú, rendsz. dongákból összeállított edény; a kútból vizet mernek vele. Leereszti, felhúzza a vedret. Beleesett a veder a kútba. Nyöszörög a kútgém betegen … Harangoz a szélben a vödör. (Arany János) S a kút felel: esti itatáshoz | pántos vödör csattan a fenekén. (Radnóti Miklós)
2. (műszaki nyelv) Kotrógép puttony alakú merítő edénye, ill. edényeinek egyike; serleg. A lépegető kotrógép vedre több köbméter földet emel ki egyszerre és rak szállító eszközre.
3. (elavult) Folyadék mérésére űrmértékül haszn., 11,318 liter űrtartalmú edény.
4. jelzői használat(ban) Vmiből annyi, amennyi egy vederbe belefér. Egy veder víz.
Szólás(ok): ld. cseber.
Szóösszetétel(ek): 1. vederfecskendő; vederlánc; 2. hamvveder.
vedernyi.
