velejáró
velejáró melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <dolog, jelenség, körülmény>, amely vmivel mint kísérő jelenség velejár (1–2), mint következmény v. alkotórész hozzátartozik. Az orvosi pályával velejáró életveszedelem; az utazás és a velejáró izgalmak; a készülék és a velejáró használati utasítás.
II. főnév Az a tárgy, jelenség, körülmény, amely vmivel mint alkatrész, tartozék, kísérő jelenség v. következmény velejár. → Érzelmi velejáró. Ennek az a velejárója, hogy … Ezek mai életviszonyaink velejárói. Ez a pilótapálya velejárója. Minden szóhoz a hangulati velejárók szinte végtelen mellékterülete kapcsolódik. (Kosztolányi Dezső)
