veteményes
veteményes [e-e-ë], melléknév és főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Veteménnyel beültetett, bevetett (föld, terület). Veteményes kert. Beülteti a veteményest. A … kert … keleti oldalán a gyümölcsös, a délin a veteményes jó kezek között szépen megmutathatja, hogy mit tud. (Tolnai Lajos) Otthon tanulgatott a veteményes kertben a petrezselymek, répák … között. (Mikszáth Kálmán)
