visszaeső
visszaeső [visszaeső] melléknév és főnév
I. melléknév -n v. -en [e] v. -leg [e] Általában olyan, aki, ami visszaesik.
1. Olyan, aki, ami előbbi helyére hirtelen visszaesik, visszazuhan. Visszaeső kő. A padlóra visszaeső gyermek. Egy visszaeső tűzszikra felgyújtotta a házat.
2. (átvitt értelemben) Olyan, aki, ami előbbi helyzetébe, állapotába kerül vissza, előbbi szokását, magatartását újra felveszi. Visszaeső alkoholista, beteg, bűnös. Megrögzött, visszaeső bűnösök kerülnek ide [= a dologházba]. (Karinthy Frigyes)
II. főnév -t (személyragos alakban nem haszn.)
1. (átvitt értelemben, ritka) Visszaeső beteg. A visszaesőket nehezebb kigyógyítani.
2. (átvitt értelemben) Visszaeső bűnöző. A törvény szigorúbban bünteti a visszaesőket.
3. Visszaesőben: a visszaesés állapotában, visszaesésben. Szellemök illatként szállott fel s visszaesőben Harmat gyöngye gyanánt hév könyeinkbe vegyül. (Vörösmarty Mihály)
