viszonyul
viszonyul tárgyatlan ige -t, -jon
1. (sajtónyelvi, választékos) Viszonylik (1). Az árunak más áruhoz kell mint egyenértékhez viszonyulnia.
2. (1945 után, sajtónyelvi) Vhogy viszonyul vkihez, vmihez: vmilyen magatartást tanúsít iránta, vmilyen kapcsolatban van vele. Nem helyesen viszonyul a kérdéshez, a tömegekhez; rosszul viszonyul a kritikához: nem tudja elviselni a bírálatot.
viszonyulás; viszonyuló.
