vízér
vízér [z-é] főnév
1. Forrásnak, folyónak vékonyan folydogáló, csörgedező ere (ér [2] 4). Zúgnak a nyakig telt árkok, a felduzzadt vízerek. (Csokonai Vitéz Mihály) A Brána … mágnásféle a hegyek között, … csergedező vízerek és sziklák üregéből kibugyogó források folynak le barázdás sárga hátán. (Mikszáth Kálmán)
2. A víznek a föld belsejében, a különféle kőzetek, rétegek között húzódó ere (ér [2] 4c). A sziklás rétegek között vastag vízérre bukkantak. Honnan is remélek én itten vízérre találni? (Jókai Mór)
vízeres.
