vizsgálati
vizsgálati melléknév (hivatalos)
1. Vizsgálattal kapcsolatos, rá vonatkozó. Vizsgálati eljárás; vizsgálati fogság: a bűnügyi vizsgálat, a nyomozás tartamára szóló f.; vizsgálati jegyzőkönyv. Mint a jóléti bizottság irattárosa, ezreket mentett meg a haláltól akképpen, hogy a vizsgálati iratokat elsinkófálta. (Ambrus Zoltán) A vizsgálati fogság alatt tökéletesen megtanult magyarul beszélni. (Eötvös Károly) Hasonlítottak ezek a napok a vizsgálati fogsághoz, tárgyalás és ítélethirdetés előtt. (Hunyady Sándor) || a. Vizsgálattal megbízott. Vizsgálati közeg.
2. (hivatalos, választékos) Vizsgával (I. 1), vizsgálattal (2) kapcsolatos, rá vonatkozó; vizsgai. Vizsgálati díj; vizsgálati szabályzat.
