xilofon
xilofon főnév -t, -ok, -ja (zene)
Trapéz alakú keretre szerelt, különféle nagyságú, hangolt fapálcikákból álló ütőhangszer, amelyet két kis faverővel szólaltatnak meg. A xilofon verői; xilofonon játszik. A xilofon Ázsiából származó ősi hangszer. || a. (ritka) Ennek hangja. A xilofon csak ritkán hallatszott ki a zenekarból. || b. (ritka) E hangszeren való játék. Xilofont gyakorol, tanul.
Szóösszetétel(ek): xilofonszám; xilofonszóló; xilofonverő.
xilofonos.
