zaboláz
zaboláz tárgyas ige -tam, -ott, -zon
1. (ritka) <Lovat> zabolával fékez.
2. (átvitt értelemben, választékos) <Személyt, indulatot> fékez, fegyelmez, féken tart. Nehéz volt zaboláznia a pajkos nebulókat. Bátor Opos száguld s csak alig zabolázza haragját. (Vörösmarty Mihály)
Igekötős igék: felzaboláz; megzaboláz.
zabolázás; zabolázható; zabolázó; zabolázott; zaboláztat.
