zákányos
zákányos melléknév -an, -abb
1. (tájszó) Olyan <folyadék, főleg bor>, amelyben zákány van; üledékes, zavaros. Dionysos, beh zákányos bort iszol! (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. (népies) Mámoros, ittas, kapatos, de még nem részeg <személy>. Zákányos legény. || a. (tájszó) Másnapos (2, a). Zákányos hangulat. Reggel zákányos volt egy kicsit. Olajos kissé zákányosan ébredt s jóval ebédnek utána. (Gárdonyi Géza)
3. (tájszó) Gondolkodásában különc, zavaros eszű, kissé hóbortos. Zákányos az öreg, nem nagyon lehet elmenni a szaván.
4. (tájszó) Latyakos, lucskos <idő>.
zákányosít; zákányosodik; zákányosság.
