zápul
zápul tárgyatlan ige -t, -jon
1. <Tojás> hosszas állásban folyamatosan záppá válik, (meg)büdösödik. Nyáron hamar zápul a tojás.
2. (átvitt értelemben, ritka, gúnyos) <Némely testrész, ill. működése> romlik, gyengül. Zápul az agyad, hogy nem emlékszel semmire? || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy unalomban, tétlenségben, elhagyatottságban> tesped, sínylődik. Itt zápul az ember, amíg mások élik világukat.
Igekötős igék: bezápul; megzápul.
zápulás; zápuló; zápult.
