zártság
zártság [tárgyas v. cs] főnév -ot, -a (csak egyes számban) (ritka)
Általában a zárt melléknévvel kifejezett tulajdonság; vminek zárt volta, jellege. Megbontja a formák zártságát. || a. (nyelvtudomány) Magánhangzónak az a tulajdonsága, hogy zárt (1b) ejtésű. A hangzók nyíltsága és zártsága.
