zavaratlan
zavaratlan melléknév -ul, -abb (ritka, régies)
Zavartalan. Csendes néma a világ körűle [= a koldus sírja körül], Zavaratlan földalatti álma. (Petőfi Sándor) Ime egy udvarból menekült bölcs pásztor … zavaratlan nyugalommal élvezi a természet egyszerű örömeit. (Arany János) A holdvilág zavaratlanul süthetett rajta keresztül. (Jókai Mór)
