zavarog
zavarog tárgyatlan ige -tam, ..rgott, -jon; -ni v. ..rgani
1. <Tömeg, csoport> lármázik, zajong, hangoskodik, rendetlenül viselkedik. A színház közönsége nemtetszése jeléül fütyült, zavargott.
2. <A kizsákmányoló osztályok tagjainak szóhasználatában: tömeg, csoport> elégedetlenségének kifejezéséül lázadozik, lázong. Az ültetvény munkásai zavarogtak az embertelen bánásmód miatt. Az orosházi csendőröket Csorvásra rendelték, hol a szocialisták újra zavarogni kezdettek. (Justh Zsigmond)
3. (ritka) Keveredik, kavarog. Zavarog a folyó, a tó. || a. (átvitt értelemben) <Gondolat, szellemi jelenség> forrong, kavarog. Az úton nem zavargott más a fejemben, csak az a kérdés, hogyha magunkban találkozunk, másképp viselkedett volna-e? (Gárdonyi Géza) Életem mindvégig úgy van összerakva, hogy a legnagyobb ellentétek nyiladoznak, bomladoznak s zavarognak benne. (Móricz Zsigmond)
