zöldül
zöldül tárgyatlan ige -t, -jön
1. Lassan zöld színűvé válik. A romlott hús zöldülni kezd. A forgószél nagy homokzsákokat táncoltatott s az ég gálicszínre zöldült. (Móra Ferenc) || a. (ritka) <Arcszín ijedtség, harag v. egyéb indulat következtében> zöldes színárnyalatúvá változik. Tüstént az ijedség rém képe alászáll, Maga is hol zöldül hol sárgul a császár. (Arany János)
2. <Növény, ill. növényekkel borított terület> friss hajtásokat sarjaszt; rügyezik, leveledzik. Zöldülnek a bokrok, a fák. Zöldül az erdő, a kert, a vetés. Minden napom egy bút Gyomlál ki szivembül, Kert újolag e szív, Mely széltire zöldül. (Petőfi Sándor) || a. Zöldell (1). Szépen zöldül a fű. Zöldül a rét. Bús elmélázással nézte a még mindig sík és kopár vidéket, amelyen itt-ott zöldült csak egy-egy őszi vetéstábla. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: belezöldül; elzöldül; kizöldül; megzöldül; nekizöldül.
zöldülés; zöldült.
