zsellérkedik
zsellérkedik [ë-ë v. e-ë] tárgyatlan ige -ett, -tem, -jék (-jen) [ë, e, ë]
1. (történettudomány) Mint zsellér (1) szolgálja a nemesurat, földbirtokost. Nagyapja a grófi birtokon zsellérkedett.
2. (1945 előtt) Mint nincstelen v. igen csekély birtokú paraszt tengeti életét. Apja egész életén keresztül csak zsellérkedett.
zsellérkedés; zsellérkedő.
