ÁBRÁNDOZÁS
ÁBRÁNDOZÁS, (ábra-and-oz-ás) fn. tt. ábrándozás-t, tb. ~ok. Hiú, üres tárgyakba merülő képzelgés; az érzelmek túlvilágába ragadtatás; magasabb ihletésű érzelgés.
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés,
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalul, festett egekbe néz.
S köztük valódi boldog oly kevés,
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalul, festett egekbe néz.
| Vörösmarty. |
