ÁGASKODIK
ÁGASKODIK, (ág-as-kod-ik); k. m. ágaskod-tam, ~tál, ~ott, hatn. ~ni. Saját ért. mondjuk négylábu állatokról, midőn hátulsó lábaikra állván, első lábaikat fölfelé tartják; különösen ágaskodik a ló, midőn akár szilaj, akár délczeg indulatból első lábait magasra emeli. Széles ért. ágaskodik az ember is, midőn lába hegyére állva fölemelkedik. Elemzésére nézve l. ÁG, fn.
