BOR, (2)
BOR, (2), önálló gyök és fn. tt. bor-t, tb. ~ok. 1) Széles ért. bizonyos növények gyümölcseiből erjedés vagy főzés által kifejlett szeszes, csipős, részegítő lé. Gyömülcsbor, almabor, meggybor, cseresznyebor, égettbor. 2) Szoros és szokott ért. szőlőszemekből sajtólt lé, mely már forráson keresztűlmenvén must lenni megszünt, és szeszszel vegyes sajátságos ízt, szamatot kapott. Fehér, vörös, kástélyos, piros bor. Ó bor, új, vagy idei bor. Aszú bor, máslásbor, édes, savanyú, csipős, fanyar bor. Erős, gyönge bor. Ürmös, fűszeres bor. Eczetes, megpimpósodott, büdös bor. Tokaji, ménesi, somlai, budai egri borok. Hazai, külföldi, borok. Hegyi, kerti borok. Bort inni. Borral élni. Bortól undorodni. Borba fúlni, fújtani. Borban úszni, bővelkedni. Bort fejteni, lehúzni, vegyíteni, javítani rontani. Borral űzni a bút, a gondot. „Itt a pohár! itt a bor! Vígasztal ez mindenkor.“ Kisfaludy K. „Gondot ki ne felejtene Forrásidnál, bor istene!“ Vörösmarty. „Éljünk mink is akiket most A barátság egybefont, És borunkat vígan iszszuk. S távol elkerűl a gond.“ Bajza. „Szerelem és a bor! Kiben a kettő forr, Nincsen ott nyugodalom.“ Beniczky Péter. „Ha bort iszom vidám vagyok, Danolhatok, kaczaghatok; Megcsókolgatom Kökényszemű galambom.“ Népdal. Adjon isten három bé-t: bort, búzát, békességet. Km. Borral mosdik, kolbászszal törölközik. Km. Sokat tud a bor. Km. Bor beszél belőle. Km. Mást beszél, mint Bodóné, ha a bor árát kérik. Km. Bor nélkül szegény a vendégség. Km. Borban lakik az igazság. Km. Többen halnak borban, hogysem a tengerben. Km. Általán a borról vett közmondások és példabeszédek száma igen nagy, milyenek: Pogány bor, erős, tiszta, vizzel nem kevert bor, ellentéte: keresztelt bor. Konty alá való bor, édes, nőknek való bor. Jó bornak nem kell czégér. Jó a sör, de még is bor az anyja. Nincs oly bölcs, kit a bor meg nem bolondít. A bor lator bajnok, először is lábáról ejti le az embert; stb. stb.
Eredetre nézve rokon a forr (ferveo) szóval. Az Erdélyi borkút szóban is nem a valóságos bor, hanem a forrás azaz pezsgés értelme rejlik. Kiválólag ráillik pedig ezen értelem a borra, mely forrás, erjedés által létesűl. Horácznál olvassuk: fervida vina, s Ovidnál: mustum fervidum; így a héber 
(ferbuit, fermentavit) igéből lett 
(vinum); az arabban szinte ekképen: khamara (ferbuit) és khamr (vinum). A latin merum, mely hangban is közelebb rokon a magyar borral (m és b ajakhangok), kétségtelenül viszonyban áll ferveo, fermento igékkel. A forrás, erjedés alapfogalmából indulván ki, talán nem hibázunk, ha ide számítjuk a német Bier szót és ennek rokonságait is, péld. angolszászul: beor, régi felső németül: peor, irlandul: bior, francziául bière, angolul: beer stb. Albániai nyelven: ber v. ver, és a kalmuk nyelvben boro am. tejből készült részegítő ital. A hellen βοτρυς-ból származtatás erőtetett. – A magyar sěr v. sör szóban is az élénk mozgás, forgás alapfogalma rejlik, mint a sürögforog öszvetétből kitetszik.
(ferbuit, fermentavit) igéből lett (vinum); az arabban szinte ekképen: khamara (ferbuit) és khamr (vinum). A latin merum, mely hangban is közelebb rokon a magyar borral (m és b ajakhangok), kétségtelenül viszonyban áll ferveo, fermento igékkel. A forrás, erjedés alapfogalmából indulván ki, talán nem hibázunk, ha ide számítjuk a német Bier szót és ennek rokonságait is, péld. angolszászul: beor, régi felső németül: peor, irlandul: bior, francziául bière, angolul: beer stb. Albániai nyelven: ber v. ver, és a kalmuk nyelvben boro am. tejből készült részegítő ital. A hellen βοτρυς-ból származtatás erőtetett. – A magyar sěr v. sör szóban is az élénk mozgás, forgás alapfogalma rejlik, mint a sürögforog öszvetétből kitetszik.
