CSÁBÍT
CSÁBÍT, CSÁBIT, (csáb-ít) áth. m. csábít-ott, htn. ~ni vagy ~ani. 1) Édesget, félrevezet, tántorít, eltántorít, eltérít. Aki csábít, az mindig szép szín, kellemes mód által igyekszik mást részére vonni, roszra, tiltott dologra vezetni. Lopásra, bujálkodásra, játékra, ivásra, csábítani valakit. Addig szopta, nyalta, mig elcsábította. Km. 2) Bolondít, ámít, mennyire t. i. álokokkal és fogásokkal valakinek eszét veszi.
