DÖGÖNYEG
DÖGÖNYEG, (dög-öny-eg) fn. tt. dögönyeg-ět. Botba rejtett nyársforma szúró eszköz. (Stilet). Egy XVI-ik századbeli versezetben olvassuk:
„Természet küvöl élnek pogánok ifjakkal,
A szegény rabokat verik dögönyegfákkal.“
A szegény rabokat verik dögönyegfákkal.“
| A magyar költészet kézi könyve 58. lap. |
Rokon vele a török dejenek (bâton, bastonage), továbbá dökmek (verser, jeter) döjmek (battre, frapper), hellén ϕιγγανω, latin tango, német Degen stb.
