EDDIG
EDDIG, (am. ez-ig) toldva: EDDIGLEN, ih. Közelítő értelemben kimutatja a határt, térben és időben. Eddig szabad, nem idébb. Eddig tűrtem, de ezután nem fogok. Régiesen sőt tájszólásban ma is edzig (= ed-ezig = ideezig), valamint addig = adzig. Döbrentei szerént Vasban, Somogyban ma is hallani: adzeg, adzik. Erdősy bibliájában a kiejtés szerént eccziglen = edziglen (mint eczejde = adsza ide). Elemzését illetőleg bővebben l. ADDIG.
