EDÉNY
EDÉNY, (ed-ény am. bödöny) fn. tt. edény-t, tb. ~ěk. 1) Mindennapi házi használatra való készület, melyben valamit tartunk, mibe valamit beleteszünk, legyen az érczből, csontból, fából, cserépből stb. Arany edények. Nem kell az aranyedényt pad alá vetni. (Km). Czinedény, cserépedény, ezüstedény, éjjeli edény, fejő edény, faedény, konyhaedény, kőedény, mázos edény, olajos, eczetes edéng, porczellán edény, üvegedény, vasedény stb. Így neveztetnek általán a kádárok által készített hordók, sajtárok, kannák stb. 2) Az állatok, és növények testében azon csők, melyekben a nedvek szivárognak. Véredények, téjedények, vízedények. Bordaközi edények, (vasa intercostalia); hágcsós edények (vasa scalaria); kigőzölgő edények, (vasa exhalantia); nyirkos edények, (vasa lymphatica); tápláló edények, (vasa nutritiva) stb. Átv. ért. a Szűz Mária litániájában: lelki edény, tiszteletes edény, ájtatosságnak jeles edénye.
Némelyek a szűkebb értelmü, evéshez használt vagyis ételtartó szerekkel hozzák hasonlatba, s eszik igétől származtatják, mintegy et-ény.
