EGERCSEL
EGERCSEL v. EGERCSÉL v. EGÉRCSÉL, (eg-ér-cse-el, vagy öszvetétel által: egér-cseál) önh. m. egercsél-t. A marháról mondatik, midőn zöld ágak után kapdos, zöld ágakat, leveleket csipked, (mint az egér szokott csipkedni). Továbbá lassan-lassan elébb megyen, vagy ide-oda szaladoz stb. mint az egér, vagy mint az egerésző róka. (Ferenczi János a Tájszótárban).
