ÉJSZAKA
ÉJSZAKA, (éj-szaka) ösz. fn. Azon időköz, melyet rövidebben éjnek hivunk. V. ö. ÉJ. Téli, nyári, hosszú, rövid, sötét, holdvilágos, csillagos éjszaka. Jó éjszakát!
„Sötét éjszakában jártam
Ragyogó csillagot láttam.”
Ragyogó csillagot láttam.”
Pásztori dal.
Szabatosan véve, különbözik: éjtszaka, l. ezt.
